Forog, forog, forog a Föld,
soha meg nem áll.
Életem nagy pillanata,
elszalasztottál!
Nyújtom érte kezem,
de a semmibe vész,
kitárult a szívem,
még se volt elég!
Rossz időben, rossz helyen,
élem sivár életem,
vágyálomként kergetem,
de elkerül a szerelem.
Forog, forog, forog a Föld,
soha meg nem áll.
Életem nagy pillanata,
elszalasztottál!
Elszaladt, hát elszaladt,
feledem a bút!
A csatát elvesztettem,
de nem a háborút!
Könnyem úgyse látja senki,
a színház megy tovább,
A szerelem magját el kell vetni,
oly erős a vágy!
Ki lesz a végén, hol keressem?
Szép szemébe belevesszem,
testem, lelkem odaadjam,
életünket összefonjam!
Forog, forog, forog a Föld,
soha meg nem áll.
Életem nagy pillanata,
egyszer talán rám talál!
Et.
2010. április 15., csütörtök
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése