Utam felén

Első felét megértem
Álnokul dicsérem
Harmincötöt elhagyom
Húsba vág a fájdalom

Belül mélyen tudom jól
Lelkem hamis hangon szól
Büszkeségem hazug álca
Becsületem végső tánca

Félelmetes igazságok
Remegek, s ordibálok
Hol az út, merre menjek
Másik felével mit is kezdjek

Hangos kérdés, néma válasz
Hajlott gerinc, léha támasz
Évek jönnek, s gyorsan mennek
Újabb késszúrás szívemnek

Folyik vérem hús patakja
Forrósága feledett múltja
Csöpög, csepeg, csurdogál
Vörösre festett a halál

Harmincöt évem gyászolom
Könnyek nélkül siratom
Fiatal évek messze már
Elpazaroltam milyen kár

Et.